Ez talán a legizgalmasabb jogterület: mindig egy megszokottól eltérő, rendkívüli élethelyzetet kell vizsgálnunk. Annak, hogy ügyvéd lettem, szakmai és emberi okai egyaránt adottak voltak. Bár korábban foglalkoztatott a bírói hivatás is, korán egyértelművé vált, hogy a klasszikus értelmében vett méltányos, igazságos döntéshozatal nagyon gyakran lehetetlen a büntetőügyekben.
Az átlagember ugyanis bármilyen minőségben (akár mint terhelt, akár mint sértett) válik részesévé egy büntetőeljárásnak, egyedül roppant kiszolgáltatott lehet, és segítség, stratégia nélkül csupán sodródik. A sorsa kizárólag az állami szervek, a nyomozó hatóság, az ügyészség a bíróság jóindulatán, jobb, vagy kevésbé jó döntésein múlik. Pedig e döntésnek igen komoly súlya lehet. Terheltként a szabadsága, sértettként a vagyona múlhat azon, hogy milyen döntés születik.
A büntetőeljárásban az ügyvéd az egyetlen, aki vállaltan elfogult, a feladata az, hogy ügyfele érdekében minden törvényes eszközt bevessen. Meggyőződésem, hogy ezen elfogultság és a bizalmi kapcsolat talaján az ügyvéd sok esetben teljesebb képpel rendelkezik a valódi történésekről mint a hatóságok, ennek mentén pedig hatékonyan tud beavatkozni az eljárásba.
A büntetőjogi ügyvédi munka általánosságban két nagy csoportra osztható: egyes ügyekben a gyanúsított, vádlott oldalán mint védőügyvéd, más ügyekben a sértett oldalán, mint sértetti képviselő veszek részt. A büntetőjogi védőügyvéd és az ügyfele a célokat mindig közösen határozzák meg: az lehet felmentés, de lehet akár a szabadság megőrzése, enyhe büntetés kiharcolása, a járulékos kérdések (pl. költségek, vagyonelkobzás, stb.) körében előnyök elérése.
Sértetti jogi képviselőként lehetőség lehet már a büntetőeljárás során (külön polgári per nélkül) érvényesíteni a sértett kárigényét, más esetekben a sértett oldalán fellépő ügyvéd sikerrel tudja támogatni a nyomozó hatóság munkáját, illetve biztosítani, hogy a kárigény kielégítésére szolgáló vagyon biztosítva legyen, „ne tűnjön el”.
A büntetőeljárásban – legyünk abban bármilyen pozícióban – talán a legnagyobb elkövethető hiba, ha nem konzultálunk szakértővel. A megfelelő védekezési/sértetti stratégia kialakítása ugyanis könnyen hozzásegíthet a sikerhez, annak hiánya pedig beláthatatlan következményekhez vezethet. Közhelynek tűnhet, de nem csak annak lehet jelentősége, hogy mit, hanem hogy mikor, kinek és főképp hogyan mondjuk. Aki büntetőjoggal foglalkozik, az számos alkalommal találkozott már azzal az élethelyzettel, hogy valaki azelőtt nyilatkozott, hogy büntetőjogász tanácsát kérte volna, és azt később sajnos nagyon megbánta.
Ez talán a legizgalmasabb jogterület: mindig egy megszokottól eltérő, rendkívüli élethelyzetet kell vizsgálnunk. Annak, hogy ügyvéd lettem, szakmai és emberi okai egyaránt adottak voltak. Bár korábban foglalkoztatott a bírói hivatás is, korán egyértelművé vált, hogy a klasszikus értelmében vett méltányos, igazságos döntéshozatal nagyon gyakran lehetetlen a büntetőügyekben.
Az átlagember ugyanis bármilyen minőségben (akár mint terhelt, akár mint sértett) válik részesévé egy büntetőeljárásnak, egyedül roppant kiszolgáltatott lehet, és segítség, stratégia nélkül csupán sodródik. A sorsa kizárólag az állami szervek, a nyomozó hatóság, az ügyészség a bíróság jóindulatán, jobb, vagy kevésbé jó döntésein múlik. Pedig e döntésnek igen komoly súlya lehet. Terheltként a szabadsága, sértettként a vagyona múlhat azon, hogy milyen döntés születik.
A büntetőeljárásban az ügyvéd az egyetlen, aki vállaltan elfogult, a feladata az, hogy ügyfele érdekében minden törvényes eszközt bevessen. Meggyőződésem, hogy ezen elfogultság és a bizalmi kapcsolat talaján az ügyvéd sok esetben teljesebb képpel rendelkezik a valódi történésekről mint a hatóságok, ennek mentén pedig hatékonyan tud beavatkozni az eljárásba.
A büntetőjogi ügyvédi munka általánosságban két nagy csoportra osztható: egyes ügyekben a gyanúsított, vádlott oldalán mint védőügyvéd, más ügyekben a sértett oldalán, mint sértetti képviselő veszek részt. A büntetőjogi védőügyvéd és az ügyfele a célokat mindig közösen határozzák meg: az lehet felmentés, de lehet akár a szabadság megőrzése, enyhe büntetés kiharcolása, a járulékos kérdések (pl. költségek, vagyonelkobzás, stb.) körében előnyök elérése.
Sértetti jogi képviselőként lehetőség lehet már a büntetőeljárás során (külön polgári per nélkül) érvényesíteni a sértett kárigényét, más esetekben a sértett oldalán fellépő ügyvéd sikerrel tudja támogatni a nyomozó hatóság munkáját, illetve biztosítani, hogy a kárigény kielégítésére szolgáló vagyon biztosítva legyen, „ne tűnjön el”.
A büntetőeljárásban – legyünk abban bármilyen pozícióban – talán a legnagyobb elkövethető hiba, ha nem konzultálunk szakértővel. A megfelelő védekezési/sértetti stratégia kialakítása ugyanis könnyen hozzásegíthet a sikerhez, annak hiánya pedig beláthatatlan következményekhez vezethet. Közhelynek tűnhet, de nem csak annak lehet jelentősége, hogy mit, hanem hogy mikor, kinek és főképp hogyan mondjuk. Aki büntetőjoggal foglalkozik, az számos alkalommal találkozott már azzal az élethelyzettel, hogy valaki azelőtt nyilatkozott, hogy büntetőjogász tanácsát kérte volna, és azt később sajnos nagyon megbánta.
Korai – akár a nyomozati szakot megelőző – ügyvédi fellépéssel hatékonyabban lehet védekezni, hatékonyabban lehet igényt érvényesíteni. Gyakran ügyvédi megbízás sem jön létre, hiszen egyszerűbb esetekben már egy egyszeri tanácsadás is elegendő lehet ahhoz, hogy a jogi helyzetet feltárjuk, átbeszéljük, így az ügyfél a tanácsok alapján akár maga is sikerrel elérheti a céljait.
Nagyon fontos, hogy mielőtt vallomást tesz, konzultáljon ügyvéddel! Ha vallomást tesz, minden amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható – és a közhiedelemmel ellentétben a vallomást nem lehet visszavonni.
Korai – akár a nyomozati szakot megelőző – ügyvédi fellépéssel hatékonyabban lehet védekezni, hatékonyabban lehet igényt érvényesíteni. Gyakran ügyvédi megbízás sem jön létre, hiszen egyszerűbb esetekben már egy egyszeri tanácsadás is elegendő lehet ahhoz, hogy a jogi helyzetet feltárjuk, átbeszéljük, így az ügyfél a tanácsok alapján akár maga is sikerrel elérheti a céljait.
Nagyon fontos, hogy mielőtt vallomást tesz, konzultáljon ügyvéddel! Ha vallomást tesz, minden amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható – és a közhiedelemmel ellentétben a vallomást nem lehet visszavonni.
– Elemzi az adott helyzetet, segít meghatározni az elérhető célokat, és az azokhoz
vezető stratégiát, ezen túl pedig fellép a jogai biztosítása érdekében.
– Az ügyvéd – ideális esetben – precízen, kiemelkedő szaktudással és odafigyeléssel
intézi ügyfelei ügyét, képviseli érdekeit.
– Munkáját – szintén ideális esetben – költséghatékonyan végzi, és nem csak az adott ügyre, hanem az egyéb körülményekre is odafigyel: így pénzt és idős spórolhat az ügyfelének.
Dr. Lipovics János ügyvéd +36 30 773 4241 lipovics.janos@gmail.com HU-1031 Budapest, Tóga utca 14. I. em. 7. Cég/ügyfélkapu: 54992735
A honlapon található információk a tájékoztatást szolgálják, azok nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára annak ellenére elavultak lehetnek, hogy igyekszünk oldalt mindig naprakészen tartani.
Ezt a honlapot a Budapest Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Lipovics János ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.
A honlapon található információk a tájékoztatást szolgálják, azok nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára annak ellenére elavultak lehetnek, hogy igyekszünk oldalt mindig naprakészen tartani.