[av_one_full first min_height=” vertical_alignment=” space=” custom_margin=” margin=’0px’ row_boxshadow=” row_boxshadow_color=” row_boxshadow_width=’10’ link=” linktarget=” link_hover=” padding=’0px’ highlight=” highlight_size=” border=” border_color=” radius=’0px’ column_boxshadow=” column_boxshadow_color=” column_boxshadow_width=’10’ background=’bg_color’ background_color=” background_gradient_color1=” background_gradient_color2=” background_gradient_direction=’vertical’ src=” background_position=’top left’ background_repeat=’no-repeat’ animation=” mobile_breaking=” mobile_display=” av_uid=”]

[av_textblock size=” font_color=” color=” av-medium-font-size=” av-small-font-size=” av-mini-font-size=” av_uid=’av-k9l3wk4f’ admin_preview_bg=”]
A koronavírus járvány miatt a Kormány a 45/2020. Korm. rendelet 1. §-ával március 15-től rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el – véleményem szerint nagyon helyesen.

A kialakult helyzet ugyanis nem csak az egyes állampolgárok egészségét, hanem fertőzéses gócpontok kialakulása esetén a bírói kart és így a teljes igazságszolgáltatási rendszert veszélyeztette. Azzal, hogy az egyes halasztható eljárások „takaréklángra” kerültek, míg a halaszthatatlan cselekményeket igénylő eljárások továbbra is megtartásra kerülhette, jó kompromisszum született.

A rendkívüli ítélkezési szünet április elején megszűnt, és bár a március 31-én hatályba lépett 74/2020. Korm. rendelet értelmében a bíróságok a veszélyhelyzet időtartama alatt is folyamatosan működnek, továbbra is kötelező betartani azon intézkedéseket, amelyek a bírósági dolgozók és az ügyfelek védelmét szolgálják.

Ezek közül kiemelendő, hogy a bíróságok épületébe az ügyfelek (főszabályként) továbbra sem léphetnek be – így a kezelőirodákon is szünetel a személyes félfogadás.

Fontos továbbá, hogy elektronikus úton eljárást indítani továbbra is valamennyi ügyszakban, minden bíróság előtt lehet.

A folyamatban lévő eljárásokban az eljárási cselekmények (pl.: tárgyalások, ülések) lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat (kvázi élő videokonferencia) kerülnek megtartásra – bár megjegyzem, ezek még nem mindig zajlanak gördülékenyen.

Előremutató fejlesztés, hogy a 2020. január hó 1. napját követően indult peres ügyek bírósági iratanyaga regisztrációt követően, 0-24 órában online, akár otthonról is megtekinthető az e-akta szolgáltatással.

Büntető ügyszakot érintő további, jelentősebb változások:

• A büntetőeljárásban a hatvanötödik életévét betöltött személy különleges bánásmódot igénylő személynek minősül.
• A bíróság mellőzheti a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készített. Ebben az esetben a sértett és a tanú nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási eszközként felhasználható.
• Ha a személyes jelenléttel járó eljárási cselekmény a járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna (és a halasztásnak nincs akadálya) az eljáró szerv a cselekmény elvégzését elhalasztja. Ha a halasztásnak akadálya van, akkor a jelenlétet telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.
• Papíralapú (postai) kapcsolattartás esetén az idézés és az értesítés elsősorban az érintett által személy által megjelölt vagy a bíróság/hatóság tudomására jutott e-mail címen illetve telefonon történik.

A polgári, gazdasági, közigazgatási ügyszakot érintő további, jelentősebb változások:

• A tárgyalást lehetőleg szerint videokonferencia útján kell megtartani, de ha ez nem lehetséges, úgy a nyilatkozatokat a bíróság írásban vagy más elektronikus úton szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
• Ha személyes közreműködést igénylő cselekmény a fentiek szerint nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint az írásban és elektronikus eszköz útján foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezt a bíróság már megtette vagy nincs ilyen eljárási cselekmény, akkor az akadály elhárultáig, vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. Mindezt a bíróság végzésben állapítja meg valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.
• A korábbiakkal szemben a polgári peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a (közös kérelemre) korlátlan számban van helye.
• Fellebbezési és felülvizsgálati ügyekben a felek nem kérhető tárgyalás tartása.
• Gazdasági ügyszakot érintő változás, hogy a veszélyhelyzet alatt cégeljárásban és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény alkalmazása során a a bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat.
• Közigazgatási ügyszakot érintő változás, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróságok tárgyaláson kívül járnak el.

Fontos, hogy a folyamatban lévő ügyünket érintő változásokról jogtudatosan, hiteles forrásból – kormányzati, bírósági honlapokról – tájékozódjunk!
[/av_textblock]

[/av_one_full]