Az elmúlt években látványosan megszaporodtak az online térben azok a kommentek, és bejegyzések, amelyek félelmet keltenek, gyűlöletet szítanak vagy sértik valakinek az emberi méltóságát. Számos technológiai és társadalmi változás mellett különösen a közösségi média által lehetővé tett anonimitás az, ami sokakat ’’bátorít” olyan megnyilvánulások közzétételére, amelyeket a való életben valószínűleg nem tennének meg.

A jogalkotó ezt a tendenciát kívánta megfékezni azzal, hogy 2025. január 1-étől új bűncselekménnyel bővült a Btk.: ez az internetes agresszió.

Mi volt eddig és mi változott most?

Korábban is volt lehetőség az online fenyegetések és sértő megnyilvánulások büntetőjogi kezelésére, olyan tényállások keretein belül, mint a zaklatás, rágalmazás, a becsületsértés, illetve a közösség elleni uszítás. A probléma az volt, hogy ezek nem minden esetben fedték le pontosan azokat az online magatartásokat, amelyek bár egyértelműen gyűlölet-, és/vagy félelemkeltőek voltak, így pedig nehezen lehetett ezekkel szemben állami eszközökkel fellépni.

Az új bűncselekmény kifejezetten az internetes térre fókuszál, és célja a gyűlöletkeltő, fenyegető online tartalmak visszaszorítása.

Mikor valósul meg internetes agresszió?

Ha valaki a közösségi médiában (egész pontosan:  „nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján”) olyan kifejezést, ábrázolást, kép-/ és hangfelvételt tesz közzé, amely erőszakos – halált okozó vagy különös kegyetlenséggel elkövetett – bűncselekmény elkövetésére irányuló szándékot fejez ki. Tehát nem a trágár beszéd, nem a sértő hangnem, hanem az erőszakos szándék, illetve kívánság közlése a büntetendő. A kiszabható szabadságvesztés felső határa 1 év.

Mikor nem büntetendő?

Nem valósul meg bűncselekmény, ha a tartalmat ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából teszik közzé és nem alkalmas félelemkeltésre.

Kit kell érintenie a bejegyzésnek?

A fenyegető tartalomnak konkrétan beazonosítható személyre kell vonatkoznia. Ha nem lehet megállapítani, hogy kiről van szó, büntetőjogi értelemben nem beszélhetünk internetes agresszióról. Fontos, hogy a bűncselekmény csak magánindítványra üldözendő: vagyis az eljárás elindítása a sértett döntésén, és a gyakorlatban a feljelentés megtételén múlik.

Hol húzódik a határ a vélemény és a bűncselekmény között?

A jogászok körében is megosztó témának számít, és gyakran gondot okoz a véleménynyilvánítási szabadság határainak meghúzása. A véleménynyilvánítás szabadsága egy nagyon fontos alapjogunk, ugyanakkor nem ad felhatalmazást fenyegetésekre vagy félelemkeltésre.

Általános tanácsként megfogalmazható, hogy csak olyan tartalmakat osszunk meg, amelyeket fordított esetben – ha rólunk állítanák ugyanezt – mi magunk sem éreznénk félelemkeltőnek vagy sértőnek. A kulturált kommunikáció ugyanis minden platformon alapelv kell, hogy legyen.

Az internetes agresszió új tényállás, ezért a gyakorlata még kialakulóban van. Sok múlik a jövőbeni bírói gyakorlaton, és az eset összes körülményén. Éppen ezért minden eset egyedi jogi mérlegelést igényel.