A büntetőeljárás nem kizárólag bűncselekményt elkövető magánszeméllyel szemben folytatható le, így büntetőjogi intézkedések sem csak velük szemben alkalmazhatók. A 2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről teszi lehetővé, hogy ha a cég vezetője, tagja, alkalmazottja, vagy a felügyelőbizottság tagja a cég javára, illetve annak felhasználásával bűncselekményt követ el, akkor a magánszemély mellett a céget is felelősségre vonják. Amennyiben a bűnösség megállapítást nyer, a céget tipikusan pénzbírság megfizetésére kötelezik, korlátozzák a tevékenységét, súlyos esetben pedig akár meg is szüntethetik.

2026 januárjától azonban gyökeresen megváltoztak a jogi személlyel szembeni büntetőeljárás szabályai. Az új szabályozás legfontosabb törekvése, hogy jogi személyeket a magánszemély terheltekhez hasonló helyzetbe hozza, és – megfelelő ösztönzők mellett – biztosítsa számukra a hatékony együttműködés lehetőségét.

Szigorodó elvárások: A vezető felelőssége és a gondatlanság  

A jogi személy vezetőjének mostantól olyan fokú gondossággal kell eljárnia, hogy észlelje, amennyiben bűncselekmény elkövetése készül vagy van folyamatban, és annak megakadályozása érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. A jövőben tehát nem lesz elegendő arra hivatkozni, hogy a vezetés semmiről sem tudott. Az új elvárás a megfelelő mértékű és minőségű ellenőrzés gyakorlása mind a beosztottak, mind a cég teljes tevékenysége felett. Ennek eszközeként szolgálhat a compliance, azaz a megfelelési szabályok bevezetése, ugyanis egy jól felépített belső szabályzat és ellenőrzési folyamat biztosíthatja ezt a kontrollt.

Megnyílt az egyezségkötés lehetősége

A magánszemély vádlottak számára már eddig is adott volt a vádemelést megelőző, az ügyészséggel kötött egyezség lehetősége, mellyel – a bűnösség beismerése esetén – enyhébb büntetőjogi szankciók érhetők el. Ez a lehetőség most megnyílt a cégek előtt is. Az egyezségkötésnek az érintettség elismerése mellett feltétele, hogy a jogi személy képviselője vállalja, hogy

• a bűncselekménnyel okozott kárt megtéríti vagy az abból származó előnyt a hatóságnak rendelkezésére bocsájtja,
• annak káros következményeit helyreállítja,
• az ismételt előfordulás megakadályozása érdekében intézkedéseket foganatosít,
• együttműködik a bűncselekmény felderítésében, a rendelkezésére álló adatokat, okirati és egyéb bizonyítási eszközöket a hatóság rendelkezésére bocsátja, valamint
• a megállapodás szerinti pénzbírság összegét rendelkezésre bocsátja.

Felelősségre vonható a még nem létező cég is?

Fontos változás, hogy mostantól azt a jogi személyt is el lehet ítélni, amelyik a bűncselekmény elkövetése után, viszont a jogerős ítélet meghozatala előtt jött létre. Bár ez elsőre különösnek tűnhet, azonban a gyakorlatban nagyon is indokolt. A korrupciós ügyek esetében például a vesztegetés gyakran egy jövőbeli szerződésre vonatkozik, amelyet egy akkor még nem létező projektcég kötne meg a pályázati pénzek megszerzése érdekében. Az új szabály ezen kiskapuk bezárást célozza.

Vége az automatikus „megbélyegzésnek”

Az eddigi szabályozás alapján amint bevontak egy céget a büntetőeljárásba, ennek ténye automatikusan bejegyzésre került a cégjegyzékbe. Ez azon cégekkel szemben kifejezetten méltánytalan volt, akiket végül felmentettek, hiszen ez az információ így azonnal nyilvánosságra került. Az ezen cégekbe vetett bizalom jellemzően megrendült, sok esetben veszítettek el üzleti partnereket, munkavállalókat, valamint pályázati lehetőségektől estek el, mindezt a jogerős ítélet meghozatala, vagy akár a vádemelés megtörténte előtt. Ezen negatív bélyeget egy – akár több év után meghozott – felmentő ítélet már nem volt képes orvosolni.

Éppen ezért üdvözlendő azon módosítás, miszerint 2026-tól megszűnik az automatikus bejegyzés. Csak azokban a kivételes esetekben kerül be az eljárás ténye a cégnyilvántartásba, amikor a cég megszüntetésére reális esély mutatkozik. Ez jelentős könnyítés a gazdasági szereplők számára, hiszen az eljárás ideje alatt megvédi a cégek jó hírnevét.

Mindezen intézkedésektől a szakmabeliek az eljárások gyorsabb lezárását és az intézkedések arányosabbá válását várják. Azon jogi személyek, amelyek a bűncselekménnyel csupán közvetetten érintettek, viszont hajlandóak a törvényes együttműködés visszaállítására és biztosítékok bevezetésére, esélyt kapnak a tevékenységük folytatására.