„Mennyit kaphatok?” Avagy a büntetés kiszabásának szempontjai

A büntetőeljárás egyik leggyakoribb kérdése, amit az ügyfelek feltesznek: „Mennyit fogok kapni?” A válasz azonban sohasem egyszerűen egy szám. A jogalkalmazás célja elsődlegesen a megelőzés (prevenció): megakadályozni, hogy a jövőben akár az elkövető, akár más újabb bűncselekményt kövessen el. Ennek eszköze a büntetés kiszabása – legyen az pénzbüntetés, közérdekű munka, foglalkozástól eltiltás vagy szabadságvesztés.

Tételkeretek: miből indul ki a bíró?

A Btk. mindegyik bűncselekménynél meghatároz egy büntetési tételkeretet, amely meghatároz egy alsó és felső határt. Például rablásnál ez 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés. Ezen a kereten belül a bíró a középmértékből indul ki. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele, esetünkben (2+8=10 aminek fele 5, tehát a középmérték ebben az esetben 5), és ehhez képest értékeli a súlyosító vagy enyhítő körülményeket. A súlyosító körülmény(ek) nagyobb nyomatéka a ténylegesen kiszabott büntetést a középmértékhez képest emeli, az enyhítő körülmények túlsúlya pedig csökkenti. E körülményeket minden cselekmény és minden terhelt esetén külön kell vizsgálni, és ezért fordulhat elő az, hogy „ugyanazért” a cselekményért két vádlott – teljesen eltérő büntetést kap.

Miket vesz figyelembe a bíróság a büntetés kiszabásánál?

A Btk. 80. §-a, illetv a Kúria 56. számú BK véleménye alapján a büntetés mértékét több szempont alakítja. Ezek a teljesség igénye nélkül:

A cselekmény tárgyi súlya: Nem mindegy, hogy a bűncselekmény következtében milyen sérelem történt, ugyanis más az anyagi kár és a pszichés hatás, emellett nagyon nem mindegy az sem, hogy hány sértett érintett. Ide tartozik az is, ha a cselekmény minősül (pl. csoportosan, felfegyverkezve, jelentős értékre követték el stb.). Ezek a minősítő körülmények a tételkeretet is megemelik.

A bűnösség foka: A szándékos (és azon belül a célzatos) elkövetés mindig súlyosabbnak tekintendő, mint a gondatlan.

Az elkövető társadalomra veszélyessége: Itt főként az egyéni körülmények számítanak, mint az előélet, az életvitel, a bűnismétlés valószínűsége, valamint az eljárás során tanúsított együttműködés.

Egyéb enyhítő és súlyosító körülmények: Tipikus súlyosító körülmény a társtettesi elkövetés, illetve az, ha az adott bűncselekmény kifejezetten elszaporodott, illetve az ittas vagy bódult állapot akkor, ha az önhibából ered. Ezzel szemben enyhítő körülmény például a büntetlen előélet, a beismerés és megbánás, a kár megtérítése, az idős kor, és az időmúlás.

Felfüggesztett szabadságvesztés: mikor jöhet szóba?

Fontos kérdés, hogy végrehajtandó lesz-e a szabadságvesztés, vagy van-e esély felfüggesztésre.

Felfüggesztett szabadságvesztés (egyéb feltételek mellett) akkor adható, ha a kiszabott tartam 2 évnél nem hosszabb, illetve ha a vádlott személyi körülményei alapján várható, hogy a szabadságvesztés végrehajtás nélkül is eléri a célját, azaz jogkövető magatartást tanúsít majd.  

Mennyit számíthat mindebben az ügyvéd munkája? Többet, mint hinné!

A büntetés mibenléte, és mértéke általában jelentősen befolyásolható hatékony védői munkával.

Amennyiben nincs reális esély a büntetés elkerülésére, úgy kulcsfontosságú, hogy jó stratégiával rendelkezzünk a büntetéskiszabási körülmények kapcsán, illetve mérlegelni tudjuk az egyéb, alternatív vagy eljárásjogi jellegű ’’menekülőutak” igénybevételét.

Meglepő lehet, de egyes enyhítő körülmények még a cselekmény után is előállíthatóak, míg egyes súlyosító körülmények kikerülhetőek lehetnek. Emellett összességében is szükséges ezen körülményeket egy jó logikai rendszerbe rendezni, amelyen könnyen múlhat az, hogy az például az ügyfélnek ténylegesen börtönbe kell-e vonulnia, vagy mekkora pénzbüntetést kell megfizetnie. A jó stratégia kialakítása és végrehajtása tehát kulcsfontosságú, e nélkül az ügy kimenetele könnyen rossz irányba is fordulhat.

Összegzésképp elmondható, hogy erre a kérdésre nincs egy mondatban elmondható válasz. A büntetés mértéke mindig a konkrét körülmények összességétől függ és megfelelő védői stratégiával sok esetben lényegesen enyhébb jogkövetkezmény érhető el.

Ezt a honlapot a Budapest Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Lipovics János ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

Kapcsolat

Dr. Lipovics János ügyvéd +36 30 773 4241 lipovics.janos@gmail.com HU-1031 Budapest, Tóga utca 14. I. em. 7. Cég/ügyfélkapu: 54992735

A honlapon található információk a tájékoztatást szolgálják, azok nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára annak ellenére elavultak lehetnek, hogy igyekszünk oldalt mindig naprakészen tartani.

Kapcsolat

Dr. Lipovics János ügyvéd

+36 30 773 4241 lipovics.janos@gmail.com

HU-1031 Budapest, Tóga utca 14. I. em. 7.

Cég/ügyfélkapu: 54992735

Ezt a honlapot a Budapest Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Lipovics János ügyvéd tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

A honlapon található információk a tájékoztatást szolgálják, azok nem minősülnek jogi tanácsadásnak. A honlapon szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára annak ellenére elavultak lehetnek, hogy igyekszünk oldalt mindig naprakészen tartani.